Pusztavacs

TÖRTÉNET

A településről az első írásos emlék 1280 tájáról származik. Az irat a falut Och néven említi. 1280 körül piaci joggal rendelkező település, Cegléd és Pilis mellett sorolja az okirat. A község neve az eltelt századok alatt gyakran változott. Először Och-ból Ocs, majd Vacs lett. A török pusztítást a falu sem élte túl, a neve Vacs-puszta - erre utal. A török hódoltság utáni időkben kapta a ma is használatos Pusztavacs nevet.

A XIII. század végén az Igmánd nemzetségbeli Lőrinc kapja meg a falut és környékét, mint királyi adománybirtokot. 1415-ben Zsigmond király a birtokot a Némai Kolos családnak ajándékozta Vatya községgel és Tördemes pusztával együtt. 1440-ben ismét gazdát cserélt a község, ekkor I. Ulászló a sápi Harcsa Pálnak adományozta. Még ugyanebben az évben megépült a ma már csak romként látható gótikus templom, mely jelenleg műemlék. Ez időtájt vált ismert búcsúhellyé a település.

A török hódoltság idején mint salétromos falut tartották számon. A török portyák gyakori célpontjává lett, amiatt lakossága Kecskemétre és Kőrösre menekül, így 1651-52-re lakatlanná vált a falu, melyet a törökök leromboltak. A törökök kiűzése után vadászterület volt, idővel mezőgazdasági művelésbe vonták a falu környékét.

A XVIII. század elején Bosnyák Tamás füleki várkapitány birtoka lett aki leányának, Zsófiának adta hozományul. Ő leányának Juditnak ajándékozta, így Balassa Judit házasságával a birtok báró Koháry István tulajdonába, ily módon a Szász-Coburg-Gotha-Koháry hercegi család kezelésébe került. A hercegi családtól a 18 ezer holdas pusztát Kecskeméten városa haszonbérelte közel 140 éven keresztül.

1834-ben Koháry Ferdinánd herceg házi kezelésbe vétette, ezután kezdett benépesedni újból a terület. Először majorokba, tanyákra települtek, majd az akkor még két községből álló településre. Századunk első felében nagyarányú erdőtelepítést végeztek, így a birtokot a törvény értelmében nem kellett felosztani.

Ha beérkezünk a településre, jobb oldalon, egy nagy téren áll a XV. századi templom tornyának jelentős maradványa. A 12 m magas falazatok anyaga kő és tégla. Előtte a 13 aradi vértanúról készített kopjafás szoborcsoport áll.

A település központjában / az északi felén / található a Szt. Ágoston templom. körülötte lévő, jelenleg idős növényállomány / templomkert / jelentős értéket képvisel.

Pusztavacs országos hírnévre akkor tett szert, amikor - egy 1968 évi kezdeményezést követően - a térképészek ezen a területen azonosították Magyarország Földrajzi Középpontját. Pontosan az északi szélesség 47 fok 11' és a keleti hosszúság 19 fok 30' koordináták által meghatározott helyen. A természetbarátok kezdetben nemzeti színnel díszített oszlopa helyén 1978-ban - Kerényi József építész tervei alapján - 11m magas nyolcszögű gúla épült. A torony környéke kedvelt helye különféle rendezvényeknek. A szép, erdős vidék önmagában is vonzó.

Ez a természetvédelmi terület, a falutól északi irányban mintegy fél kilométerre található.

Közúton két irányból érhető el. Az M5-ös autópálya felől az örkényi kijárónál, a 4. sz. főútról pedig Albertirsán át. Dánszentmiklós és Örkény között fekszik.


A CÍMER LEÍRÁSA

Kerektalpú ferdén felezett pajzs. Felezése a balfelső sarokból átlósan történik. A balalsó felében vörös-fehér Árpádsáv, mint a nemzet színei. Az elválasztó aranyszínű 15 mm széles díszített sáv. A díszítés 3 db kilenc domborulatú rutakoszorú, melyeket egymástól a sávból kiemelkedő csúcsív választ el.

A jobb felső felében zöld mezőben az ország közepét ábrázoló jeltorony látszik.
 


 

És végezetül néhány kép:


KÖZSÉGHÁZA


1848-AS EMLÉKHELY


RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOM


ORSZÁG KÖZEPE JELTORONY


ORSZÁG KÖZÉPPONTJA

 

 

Nyomtatás