Örkény népessége is lassú  egyenletességgel fejlődött, 1880 körül sem érte el az 1300 főt, ekkor azonban viharos ütemre váltott.

A lényegi változások Örkény életében Pálóczi Horváth István nevéhez kötődnek. 1888 után szabad kezet kapott a hatalmas kiterjedésű, kiaknázatlan lehetőségeket rejtő uradalom felett. Pálóczi Horváth 1893-ban új kastélyt építtetett, a  18. századi emeletes úrilakot 20 kat. hold ingatlannal együtt pedig (1928) a Vitézi  Széknek adományozta gazdaképző iskola céljára.

            A fejlődés további tényezője a puszta másik, vasút  menti részeinek kiparcellázása volt. Részint a régi úrbéres falu és a vasútállomás között, részint a falutól távoli pusztákon (Pálóczi Horváth-és Várady-telep) hosszú lejáratú  hitelre, olcsón megvásárolt homokföldeken főként kis- és középméretű parasztgazdaságok alakultak ki, melyek a szőlő- és gyümölcstelepítéssel váltak gazdaságossá.

            A népesség harmada tehát a 18.sz-ban megtelepült úrbéres családokból származó parasztgazda és gazdasági munkás volt, túlnyomó része pedig a 19.sz. végén beköltözött gazdálkodókból és iparos, kereskedő családokból (részben reformátusokból) állt. Ez a  differenciált  paraszti társadalom tehát viszonylag széles középosztállyal (köztük értelmiségi foglalkozásúakkal) gazdagodott, az 1940-es évekre lassacskán polgári színezetet öltött, melynek érdektagoltsága a különféle egyesületek és rétegszervezetek gyarapodásában , a társadalmi  integráció erősödésében is kifejezésre jutott. A  lakosság egy részének külterületi koncentrálódása végül Táborfalva leválásához (1949) vezetett, mely 1970-ben viszont visszakerült , mert  Hernáddal és Pusztavaccsal együtt az Örkényi Nagyközségi Közös Tanács részévé nyilvánították. Örkény  lett a székhelye a táborfalvai és tatárszentgyörgyi téeszek csatolásával kialakult hatalmas, s helyben jelentős ipari tevékenységet is folytató agrárkomplexumoknak, továbbá a járás déli községeiben  kialakult  takarékszövetkezeteknek is.   Örkény infrastruktúrája a 60-as évektől indult fejlődésnek. Itt épült ki a régió első községi vízműve, szak-, majd (néhány éve innovatív törekvéseivel is figyelmet keltő szakközépiskolává szervezett) szakmunkásképzője, itt történtek meg az első (ambivalens hatásai mellett is fontos) lépések az Ilona-major cigánytelepének felszámolására, az egyre súlyosabb helyzetbe került cigánylakosság faluba telepítésére és helyzetének javítására. Létrejött a faluban számos ipari munkahely, az utóbbi években pedig az egészségügyi-, oktatás- és művelődésügyi, kereskedelmi ellátás, az autópályához csatlakozó út kiépítésével a közlekedés terén történtek fontos változások.

            Régészeti feltárások során gazdag szarmata leletek kerültek elő, amely a település ősi lakottságát igazolja. Volt királynői birtok, majd a Haraszty család tulajdonába került. A török időkben hol Nagykőrös, hol Kecskemét városa bérelte a budai basától. Örkény életében sorsfordulót jelentett, amikor 1888-tól Pálóczy-Horváth István vette kezelésbe a birtokot. Nehéz számba venni alkotásait, de a kastély (ma szabadidő központ) megépítése, a Pálóczy-Horváth telep (ma Táborfalva) kialakítása, a Váradi telep (ma Hernád része) mind-mind az alkotó gazda tevékenységét jelzi. Építtetett tégla- és cserépgyárat, tanyasi és belterületi iskolákat, majd a Gazdaképzőt. A református templomot 1923-26-ban szintén az ő segítségével építették.

            A Fő utca 20. sz. alatt találjuk az 1893-ban épült Pálóczy-Horváth-kastélyt, ma művelődési ház és lakás. A földszintes L alakú épület manzárdtetős, közép- és oldalrizalitjait oszlopok és pilaszterek hangsúlyozzák.

            A Szent Lipót tiszteletére szentelt római katolikus templom 1844-47-ben épült klasszicista stílusban, Zborovszky Antal tervei alapján, aki a Grassalkovich uradalom építésze volt. A pilaszterekkel három részre tagolt főhomlokzat középső mezője az enyhén homlokzat elé lépő, kétemeletes toronyban folytatódik. A csehsüveg boltozatos belső szentéllyel záródik, festett kazettás díszítésű. A törtvonalú lizénákkal keretezett oltárépítmény háromrészes főpárkányát korinthoszi oszlopok tartják. A párkányra ülő törtívű mezőben sugaras istenszem látható, amelyet vázák fognak közre.  A templom előtt Szent Vendel szobra áll 1842-től. A község Falumúzeumát (Arany J. u. 46.) egy 1845-ben épült házban helyezték el. Szép helytörténeti anyag tekinthető meg itt. Tel: (29) 310-571

            Örkény határában az ősborókás és árvalányhajas homokdombok védett területek , itt található ritka állatfaj a homoki vipera. E terepszakaszok azonban a lőtérhez tartoznak., így nem látogathatók.