TÖRTÉNET
A térség legnagyobb városa három, ill. négy eltérő történelmi múltra visszatekintő, egymástól markánsan különböző rétegződésű község összevonása - a járási székhelyhez csatolása - eredményeként alakult ki. Legrégibb közülük a város északi felén elterülő Sári, amit - akárcsak szomszédait - a török 1597 körül pusztított el. Új birtokosa, Vorster Kristóf tábornok 1696/1712 -től telepítette be katolikus szlovák úrbéresekkel , akik később jogutódát , br.Laffert , majd a gr. Nemes családot szolgálták.
A település déli felén Gyón található. Gyón pusztáit az 1720-as években Halász Péter kezdte betelepíteni református magyar, később Zlinszky János evangélikus szlovák jobbágyokkal. Ez az erősen integrált és sajátos hierarchia szerint rétegződő konszolidált lakosság Ócsa és Alsónémedi után egyedül itt tette meg lépéseit a két világháború közt a polgárosodó parasztság felé.
A közéjük ékelődő, Sárival szomszédos Felsődabas annyiban hasonlít hozzájuk, hogy az egykor birtokos Gellértek és örököseik ide is telepítettek jobbágyságot, katolikus magyar úrbéres lakossága ezért a 18.sz. -ban önálló községgé szerveződhetett.
Alsódabas, szomszédjával, Gyónnal együtt került az 1720-as években a Halászok kezébe. A pusztát benépesítő református család és rokonaik ide viszont sosem telepítettek jobbágyságot, így Alsódabas 1848-ig kisebb szomszédja, Felsődabas előljáróságához tartozott. E falu képét néhány tucat több holdas park közepén álló klasszicista kúria, a köröttük kialakuló zsellérnegyedek, később a főutak mentén megtelepülő iparos-kereskedő és hivatalnok rétegek portái tették jellegzetessé.
Alsó- és Felsődabast 1947-ben kormányhatározattal egyesítették. A 3885 lakosú "egységes" Dabashoz aztán 1966-ban hozzácsatolták a 3811 fős Gyónt és Besnyővel együtt a 4493 lakosú Sárit (noha a falvak minden törekvése több mint fél évszázada az önállóság megtartására irányult), amit később a téeszek integrálása követett.
1970-re Dabas így érte el a 13.000-es, valóban kisvárosias népességet, s miután a fejlesztési prioritások nyomán kiépültek a várossá nyilvánítás infrastrukturális feltételei, nagyközségi, 1984-től városi jogú nagyközségi rangot kapott, melyre 1989-ben a várossá nyilvánítás tett pontot.
Dabas sajátos építészeti jellege a XVIII. század végétől főként a XIX. század első felében alakult ki. Egymás után épültek a klasszicizáló stílusú kisnemesi udvarházak és kúriák.
Legismertebb közülük a "Nemesi Kaszinó" (Szent István út 438.) - ma a dabasi Kossuth Művelődési Központ. A klasszicista építkezés szép példája a kifelé zárt megjelenésű U alakú épület széles fatörzspadlózatú kocsibejáróval, homlokzatát tagoló, klasszicista falpilléreivel. A Széchenyi István által elindított országos kaszinó mozgalom egyik első létesítménye, s mint ilyen, - eredeti stílusát megőrizve - ritkaságnak számít.
A Bajcsy-Zs. út 14. sz. alatt áll a másik Dinnyés-kúria, mely a XVIII. század végén épült. Vele szemben épült az egykori Halász Jenő-kúria (Bajcsy-Zs. 11.), amely ma városi könyvtár. Utcai homlokzatát dór oszlopos portikusz gazdagítja.
A Kossuth-ház (Kossuth László út 19.) a XIX. század elején épült, későbarokk stílusban, de a századfordulón átalakították.
A Szent István út 88.sz. alatt az egykori Halász Kázmér-kúria áll. Az utcára merőlegesen álló klasszicista épület ma vendéglőként üzemel. A gyóni településrész elején áll a kisnemesi kúriák közül a legmonumentálisabb az 1821-ben épült Halász Móricz-kúria (Kossuth L. u.7.)
A főút szinte nekifut a Zlinszky-kúriának (Kossuth L. u. 87.), amely a legrégibb udvarházak egyike Dabason: 1780 körül épült. A barokk vakolatplasztikás épületben általános iskola működik.
A református templom (Bajcsy-Zs. u. 8.) 1793-ban copf stílusban épült. Homlokzat előtti tornyát csak 1880-ban emelték. A bejárat fölött ovális ablak, vele szemben az a porcelánkoszorú látható, amelyet 1880-ban Kossuth Lajos küldött Torinóból édesapja sírjára.
A Szent István útra néző alsódabasi katolikus templom 1884-ben épült.
A Gyóni evangélikus templom 1786-ban épült, de tornya mai formájára csak 1838-ban készült el. Itt volt evangélikus lelkész Gyóni Géza édesapja és a paplak falai között született Gyóni (Áchim) Géza.
Dabas határában több különleges természeti értékű terület is található. Igy a Mántelektől délre húzódó ősborókás, vagy az északkeleti rész vizes-lápos területei.
Az Ócsai Tájvédelmi Körzettel összefüggő terület más tulajdonságait tekintve azonban eltér attól. Itt az orchideák, valamint a jégkorszakbeli relikumnövények fajgazdasága a jellemző.
A dabasi turjános, az Alföld ősi láperdeinek maradványa. Lombkorona szintjét az éger és a kőris alkotja, de ma már sok telepített nyárfást is találunk. A gyepszintben a kosbor- és bangóféléket több faj is képviseli, így az agárkosbor, a sömörös bíborkosár, a vitézkosbor és a mocsári kosbor. A bangófélékből a pókbangó és a szarvasbangó (1989-től Dabas címernövénye) található meg itt. Az egykori lápnak sajátos állatvilága volt, amelyből néhány ritka faj napjainkban is megtalálható. Például a Metelka Ferenc dabasi gyógyszerész által 1859-ben felfedezett, és róla elnevezett, Metelka medvelepke. A 148 hektáros - fokozottan védett - terület csak engedéllyel látogatható. Célszerű kísérőt kérni.
Budapest irányából legkönnyebben az 50-es sz. úton közelíthetjük meg, elsőként Sári városrész érintésével. Érdemes ezen első bejárónál betérni a város főutcájába, amelyen végigautózva szinte egész Dabast megismerhetjük, ellentmondásaival és értékeivel együtt.
A CÍMER LEÍRÁSA
A pajzs zöld mezejében ezüst szarvasbangó, a kék pajzsfőben ezüst, földszintes, klasszicista épület, a Halász Móricz kúria homlokzati képe.
A címer szimbolikája
A szarvasbangó a dabasi vidék ritka, féltett virága, Magyarországon másutt alig fordul elő. Az 1825-ben épült Halász Antal kúria a helyi nemesi család lakhelye volt, képe Dabas történelmi múltjára, hagyományaira utal.
És végezetül néhány kép:
OBO ARÉNA
VÁROSI STARND
HALÁSZ-MÓRICZ KÚRIA
OBO ARÉNA
SZENT JAKAB SZOBOR ÉS SÉTÁNY
KAPISZTRÁN-HUNYADI EMLÉKTORONY